Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Fűzvölgy szellemi értékei


A Nagykanizsától északra fekvő Fűzvölgy eredeti neve Freiwies volt (1757), amely a régi németben szabad, megváltott rétet jelentett.
Mai alakjának első említése 1796-ból való.
Fűzvölgy történetéről gazdag anyagot találhatunk Balla Lőrinc : Új hazában című művében.
Az 1720-as években alapították a Rajna menti Koblenz környékéről betelepített németek. Az ősök magukkal hozták a kiegyensúlyozott családi élet hagyományát, a munkaszeretetet, a szorgalmat és a hitet. Az idő múlásával identitásukat elvesztették. Leszármazottaik már nem beszélik a német nyelvet, és feledésbe merültek a néphagyományok is.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit felgyűjtötték.
Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 1910-ben 329, 1920-ban 309 magyar lakosa volt. Az Új magyar lexikonból tudhatjuk, hogy 1960-ban 310 , 1970-ben már csak 220 lakosa volt a falunak.
A Magyar nagylexikon szerint 1990-ben 155 fő volt a falu lakossága, 2001-ben pedig már csak 144 lakosa volt Fűzvölgynek, akiknek 5% német.
A lakosság száma fokozatosan csökken, amit a Zala megye kézikönyvében olvashatunk.
1996 októberében zárult annak a falutörténetnek az adatgyűjtése, mely a Ki kicsoda Zala megyében? címet viseli. Ez az összefoglaló jól összegzi az addig megjelent ismereteket Fűzvölgyről.
1998. március 31-én zárult annak az összefoglalónak az adatgyűjtése, mely a Zala megye kézikönyvében jelent meg. Ez a kötet angol nyelvű összefoglalót is közöl. Részletes történeti feldolgozást és nagyon gazdag adattárat olvashat itt az érdeklődő.
A Zala megye kézikönyvében olvasható adatokat jól egészíti ki a 1990-es évek fontosabb adatait (népesség, munkanélküliség, a közigazgatás legfontosabb adatai) és a látnivalókat bemutató területfejlesztési honlap.
További érdekességeket tematikus linktárunkban találhat.
 
/1