Szeged parkjaiban, kertjeiben számos ritka és szép fát, cserjét találhatunk. Ilyen a kelet-ázsiai eredetű páfrányfenyő, latin nevén ginkgo biloba. A japánok szent fája átmenet a tűlevelűek és a lombos fák között. Cseresznye nagyságú sárga termését Kínában, Japánban fogyasztják is.
Ezt a fafajtát Pollák Sámuel (1862-1959) háló- és kötélgyáros hozta be Szegedre egy svájci útjáról. Néhány évvel a nagy árvíz után itt, Takaréktár utcai házának kertjében ültetett el néhány csemetét. Leszármazottaik népesítik be ma az Arany János utca és a Széchenyi tér fasorait. Európában ma Szegeden van a legtöbb ilyen fa.
Pollák Sámuel emlékére háza utcai homlokzatán domborműves emléktáblát állítottak 1999-ben.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Szeged parkjaiban, kertjeiben számos ritka és szép fát, cserjét találhatunk. Ilyen a kelet-ázsiai eredetű páfrányfenyő, latin nevén ginkgo biloba. A japánok szent fája átmenet a tűlevelűek és a lombos fák között. Cseresznye nagyságú sárga termését Kínában, Japánban fogyasztják is.
Ezt a fafajtát Pollák Sámuel (1862-1959) háló- és kötélgyáros hozta be Szegedre egy svájci útjáról. Néhány évvel a nagy árvíz után itt, Takaréktár utcai házának kertjében ültetett el néhány csemetét. Leszármazottaik népesítik be ma az Arany János utca és a Széchenyi tér fasorait. Európában ma Szegeden van a legtöbb ilyen fa.
Pollák Sámuel emlékére háza utcai homlokzatán domborműves emléktáblát állítottak 1999-ben.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
http://szegedvaros.hu/files/jegyzokonyvek