A Szegedi Napló háza városképi és kultúrtörténeti szempontból is jelentős épület (sajnos, éppen fel volt állványozva, amikor Szegeden jártam - K.K.).
1897-ben költözött ide Engel Lajos nyomdája és a kiadásában megjelenő Szegedi Napló című újság szerkesztősége. Az eleinte hetenként kétszer megjelenő Szegedi Híradó (1859-1922) után a Napló volt Szeged első napilapja. Itt dolgozott sok jeles publicista mellett Tömörkény István. Móra Ferenc 1913 és 1919 között a Napló főszerkesztője volt, s 1922-ig itt is lakott, az épületnek a Tisza Lajos körútra néző oldalán. Nála kapott szállást egy ideig 1919-ben a neves színműíró, Zágon István is.
Ugyancsak a Napló-házban lakott népes családjával Ortutay István, a lap munkatársa. 1918-ban bekövetkezett korai halála után Móra segített özvegyének gyermekei - köztük Ortutay Gyula - neveltetésében.
A Napló megszűnése (1922) után az épület a Szeged Városi Nyomdáé volt, majd 1923-tól Katolikus Ház lett. Földszintjén az államosításig a Szent Gellért nyomda dolgozott: itt jelent meg 1947. március 8-án az ország ma is élő, legrégibb irodalmi folyóiratának, a Tiszatájnak az első száma.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A Szegedi Napló háza városképi és kultúrtörténeti szempontból is jelentős épület (sajnos, éppen fel volt állványozva, amikor Szegeden jártam - K.K.).
1897-ben költözött ide Engel Lajos nyomdája és a kiadásában megjelenő Szegedi Napló című újság szerkesztősége. Az eleinte hetenként kétszer megjelenő Szegedi Híradó (1859-1922) után a Napló volt Szeged első napilapja. Itt dolgozott sok jeles publicista mellett Tömörkény István. Móra Ferenc 1913 és 1919 között a Napló főszerkesztője volt, s 1922-ig itt is lakott, az épületnek a Tisza Lajos körútra néző oldalán. Nála kapott szállást egy ideig 1919-ben a neves színműíró, Zágon István is.
Ugyancsak a Napló-házban lakott népes családjával Ortutay István, a lap munkatársa. 1918-ban bekövetkezett korai halála után Móra segített özvegyének gyermekei - köztük Ortutay Gyula - neveltetésében.
A Napló megszűnése (1922) után az épület a Szeged Városi Nyomdáé volt, majd 1923-tól Katolikus Ház lett. Földszintjén az államosításig a Szent Gellért nyomda dolgozott: itt jelent meg 1947. március 8-án az ország ma is élő, legrégibb irodalmi folyóiratának, a Tiszatájnak az első száma.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981