A nyugodt homlokzatú eklektikus városi palota, az ún. Jerney-ház 1882-ben épült Bachó Viktor tervei szerint.
Első emeletén, a 15. számú lakás egyik szobájában élt 1930 őszétől 1932 elejéig Radnóti Miklós, amikor a szegedi egyetem hallgatója volt. Itt születtek "Októberi vázlet", "Zaj estefelé" és "Tápéi öreg este" című versei. Ez utóbbit pesti barátjának, Sós Endrének dedikálta, aki ekkoriban meglátogatta Szegeden. "Nem vitt fel a lakására" - emlékezett vissza barátja. "Ez azért volt, mert a diákszobának bérelt cselédszoba fogházcellára emlékeztetett. Egyetlen vaságy és szekrény állott benne. Sem asztal, sem szék nem volt. Ha a költő-diák tanulni akart, két lehetőség közül választhatott: vagy ágyba feküdt, vagy elment a könyvtárba. Fűteni már csak azért sem fűthetett, mert a szobában nem akadt kályha."
1931. április 18-án ebből a kis ablaktalan szobából kobozták el az "Újmódi pásztorok éneke" címmel Pesten megjelent verseskötetét. És itt született az erről frissen beszámoló vers, a "Férfinapló" második darabja.
Az első világháború alatt, amikor az iskolákat kórházzá alakították, a Jerney-házban is tanítás folyt. Itt történt egy Deák Péter, azaz "Pétör" nevű kisfiúval az a megható eset - bár éhes volt, de titkokban kishúgát itatta meg az iskolában kapott tejjel -, melyet Móra Ferenc "A másik csaló" című megrendítő erejű elbeszélésében örökített meg.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
Móra Ferenc: A másik csaló. = M. F.: Tápéi furfangosok. Válogatott elbeszélések. Bp. Móra Kiadó, 1962
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A nyugodt homlokzatú eklektikus városi palota, az ún. Jerney-ház 1882-ben épült Bachó Viktor tervei szerint.
Első emeletén, a 15. számú lakás egyik szobájában élt 1930 őszétől 1932 elejéig Radnóti Miklós, amikor a szegedi egyetem hallgatója volt. Itt születtek "Októberi vázlet", "Zaj estefelé" és "Tápéi öreg este" című versei. Ez utóbbit pesti barátjának, Sós Endrének dedikálta, aki ekkoriban meglátogatta Szegeden. "Nem vitt fel a lakására" - emlékezett vissza barátja. "Ez azért volt, mert a diákszobának bérelt cselédszoba fogházcellára emlékeztetett. Egyetlen vaságy és szekrény állott benne. Sem asztal, sem szék nem volt. Ha a költő-diák tanulni akart, két lehetőség közül választhatott: vagy ágyba feküdt, vagy elment a könyvtárba. Fűteni már csak azért sem fűthetett, mert a szobában nem akadt kályha."
1931. április 18-án ebből a kis ablaktalan szobából kobozták el az "Újmódi pásztorok éneke" címmel Pesten megjelent verseskötetét. És itt született az erről frissen beszámoló vers, a "Férfinapló" második darabja.
Az első világháború alatt, amikor az iskolákat kórházzá alakították, a Jerney-házban is tanítás folyt. Itt történt egy Deák Péter, azaz "Pétör" nevű kisfiúval az a megható eset - bár éhes volt, de titkokban kishúgát itatta meg az iskolában kapott tejjel -, melyet Móra Ferenc "A másik csaló" című megrendítő erejű elbeszélésében örökített meg.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
Móra Ferenc: A másik csaló. = M. F.: Tápéi furfangosok. Válogatott elbeszélések. Bp. Móra Kiadó, 1962
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981