Eredeti formájában a XVIII. század legvégén emelték Vedres István tervei alapján. 1883-ban, a nagy árvíz után Lechner Ödön útmutatásai szerint eklektikus–neobarokk stílusban alakították át.
Az új, körerkélyes tornyot, a város egyik szimbólumát Babits Mihály csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz hasonlította. Pazar közgyűlési termének falait Ferenc József, Erzsébet királyné (Vastagh György művei), illetve Tisza Kálmán és Tisza Lajos portréi (Benczúr Gyula művei) díszítik, mennyezeti freskóján a város címerét angyalok ragadják a magasba (Vajda Zsigmond munkája).
1800-ban a városháza első emeletén, a déli oldalon nagy szálát, színház– és tánctermet alakítottak ki, amelynek ünnepélyes megnyitóját — egybekötve az épület felavatásával — 1800. november 25-én fényes táncvigalommal ünnepelték. Kelemen László, az első magyar színigazgató már decemberben fellépett itt társulatával. A színházi előadások tekintetében a városnak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy idegen és magyar nyelvű társulat egyaránt alkudhat a terem kibérlésére, de a magyar társulat mindenkivel szemben előnyt élvez. Játszott itt 1803-ban id. Wesselényi Miklós, 1806-ban Ernyi Mihály, 1817-ben Láng Ádám társulata, az 1840-es években pedig a Komlóssy Ferenc vezette társulat (ekkor Egressy Gábor a Hamletet is eljátszotta Szegeden).
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. A kőszínház és társulatainak története 1883-1944. Szeged, Bába Kiadó, 2003
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Eredeti formájában a XVIII. század legvégén emelték Vedres István tervei alapján. 1883-ban, a nagy árvíz után Lechner Ödön útmutatásai szerint eklektikus–neobarokk stílusban alakították át.
Az új, körerkélyes tornyot, a város egyik szimbólumát Babits Mihály csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz hasonlította. Pazar közgyűlési termének falait Ferenc József, Erzsébet királyné (Vastagh György művei), illetve Tisza Kálmán és Tisza Lajos portréi (Benczúr Gyula művei) díszítik, mennyezeti freskóján a város címerét angyalok ragadják a magasba (Vajda Zsigmond munkája).
1800-ban a városháza első emeletén, a déli oldalon nagy szálát, színház– és tánctermet alakítottak ki, amelynek ünnepélyes megnyitóját — egybekötve az épület felavatásával — 1800. november 25-én fényes táncvigalommal ünnepelték. Kelemen László, az első magyar színigazgató már decemberben fellépett itt társulatával. A színházi előadások tekintetében a városnak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy idegen és magyar nyelvű társulat egyaránt alkudhat a terem kibérlésére, de a magyar társulat mindenkivel szemben előnyt élvez. Játszott itt 1803-ban id. Wesselényi Miklós, 1806-ban Ernyi Mihály, 1817-ben Láng Ádám társulata, az 1840-es években pedig a Komlóssy Ferenc vezette társulat (ekkor Egressy Gábor a Hamletet is eljátszotta Szegeden).
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. A kőszínház és társulatainak története 1883-1944. Szeged, Bába Kiadó, 2003